VERSEK

Inverz huszonöt




Úgy gondoltam írok,
mint gyerekként tettem,
(fiatal voltam még:
alig-alig negyven).

Szerzek év közben, sőt
születésnapomra
apró versikéket, -
gyűlnek mind talonba.

Gyarapodom én is
számszakilag - nagyon,
most voltam huszonöt,
s már inverz a vagyon.

Sudár jegenyékhez
méregettem léptem
negyedszázadosan, -
nem hajlongtam mégsem.

Most már ötvenkettő,
de hol a jegenye?
Letörte a vihar,
csonka a teteje.

Hajtanak még sorok -
ünnepnapi rendben -
szikár szavak, s teltek
ölelkeznek bennem.

Idén is gyúlhatna
boldogcsalád-gyertya,
verseket olvasva
fogyhatna a torta.

Ám beérem - okkal -,
ha ezen ünnepen
petárdatűz villan
fenn a Gellért-hegyen,

s a Duna-parti tömeg -
bármily meghökkentő -
nem is azért tapsol:
immár ötvenkettő...



2009-08-20

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése